Sárospatak

ismertető, Sárospataki képek, galéria




Sárospatak

Sárospatak észak-magyarországi város Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Miskolctól közel 70 kilométerre északkeletre fekszik, az Északi-középhegység lábánál, a Bodrog folyó mentén. Sárospatak a tokaji bortermelő vidéken helyezkedik el, nem messze a szlovák határtól. A történelmi város lakossága nem nagy, mindössze 13 ezer fő.


Sárospatakot a múlt században Bodrogparti Athénnek nevezték. A magyar kultúrában, nevelésben és történelemben betöltött szerepének fényében, múltja és hagyományokra épülő jelene alapján az iskolaváros rászolgált erre a névre. Sárospatak megőrizte a középkori város úthálózatát és struktúráját. A mai városkép Makovecz Imre építész munkájának hatása, aki több jelentős épületet tervezett, köztük a Művelődés Házát és az Árpád Vezér Gimnáziumot.

LÁTNIVALÓK, LÁTVÁNYOSSÁGOK


align=left A műemlékekben gazdag várost nemzedékekre fontos kulturális centrummá tette Református Kollégiuma, amely a 16. század közepétől az oktatás egyik legerősebb magyarországi bástyája volt.

1650-től 1654-ig itt tanított a cseh Johannes Amos Comenius, a pedagógiatörténet kiemelkedő személyisége, aki Patakon írta “Orbis sensualium pictus” (Látható világ) címet viselő művét, a szemléltető oktatás úttörő jellegű kézikönyvét. Hosszú története során a Kollégiumban a magyar irodalom és politika számos kiválósága tanult. Nekik és az intézmény támogatóinak állítanak emléket az Iskolakert szobrai.

align=right A jelenlegi, klasszicista főépületet a 19.század elején építették. A ritka szép kiképzésű könyvtárteremben a Kollégium régi, 1531-ben alapított könyvtárának állományából közel 2000 kötetet, jórészt díszes pergamenkötésű, iparművészeti műgonddal megvalósított remeket őriznek. A Kollégiumban nemcsak a szellem, de a test edzésére is gondot fordítottak. Erről tanúskodik Magyarország legrégebbi tornaterme, az 1878-ban épült Testgyakorda.

A régi kollégium egyetlen megmaradt szárnya, az ún. Berna-sor, amely 1773-ban kapta barokk külsejét, ma tudományos gyűjtemény otthona, s a Tiszáninneni Református Egyházkerület egyházművészetét és iskolatörténetét bemutató kiállítás tekinthető meg benne.

align=left Sárospatak református temploma barokk stílusban épült a 18. század második felében. Érdekessége eklektikus ízlésű mennyezete. Sárospatak katolikus szentet is adott az országnak és a keresztény világnak. 1207-ben itt született II. Endre király lánya, Árpád-házi Szent Erzsébet. A róla elnevezett téren elhelyezett szoborcsoport annak is emléket állít, hogy a Türingiába férjhez adott Erzsébet lóháton többször megtette a Sárospatak és Wartburg vára közötti sok száz kilométeres utat.

align=right Ugyancsak a Szent Erzsébet téren emelkedik Észak-Magyarország egyik legnagyobb gótikus csarnoktemploma, a római katolikus Vártemplom, amelyet az 1400-as évek végén építettek.

Az évszázadok során bővítették, barokk boltozatát, karzatát, tornyát a 18.században kapta, ma is itt található hazánk legnagyobb – 16 m-es – faoltára. Déli oldalán burkolati jelölés jelzi a 11. századi, 7 m átmérőjű körtemplom, a rotunda napvilágra került alapfalait.

align=left A szemben lévő Sárospataki Képtárban az értékes katolikus egyházművészeti gyűjtemény anyagából rendezett kiállítás mellett Andrássy Kurta János szobrászművész életműkiállítása tekinthető meg. Sárospatak neve valósággal összeforrott a magyar történelemben oly fontos szerepet játszott Rákóczi családdal.

Jeles tagjai születtek, nevelkedtek, házasodtak a nagyrészt általuk építtetett vár falai között, itt tartották az utolsó országgyűlést a Rákóczi-szabadságharc idején, elbukása után pedig innen indult számüzetésbe II. Rákóczi Ferenc, akinek szobra a Kollégiummal szemközt áll.

align=right Sárospatak legrégibb, történelmi emlékekben gazdag műemléke, egyben Magyarország legértékesebb várkastélyainak egyike a város központjában található Rákóczi-vár. Évszázadokon át építették, bővítették, így különböző korok stílusjegyeit viseli magán. Fénykorát a 17.században élte, amikor a Rákóczi-család birtokában volt. A Bodrog partjáig lenyúló parkban álló, nagy tömegű váregyüttes történelmi magja a késő reneszánsz, ötszintes Vörös-torony.

Körülötte ötszögű, ma már csak maradványaiban látható, olaszbástyás védőfal húzódott. A lakótoronyhoz csatlakozó, 16-17. századi épületszárnyak négyszögletű udvart fognak közre. Az ún. Perényi-szárny reneszánsz stílusú kereteléseit és a Lorántffy-lodzsát a magyar építészettörténet legszebb emlékei közé sorolják.

align=left A vár ma a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának ad otthont. Állandó kiállításai a vár, a Rákóczi család és a szabadságharc történetét, e kor fegyvereit, bútorait mutatják be. Sárospatak napjaink egyik jeles magyar építésze, Makovecz Imre keze nyomát is magán viseli. Az általa tervezet Művelődés Háza, az Árpád Vezér Gimnázium és számos lakóépület új színt hozott a belváros történelmi képébe.

FÜRDŐKULTÚRA


align=right A nagy múltú végardói termálfürdő nagyszabású felújítási munkák után kibővült szolgáltatásokkal, megújult környezetben Végardó Fürdő néven ismét szeretettel várja az aktív pihenést és szórakozást kedvelő vendégeket. A fürdő területén úszómedence, tanmedence várja a sportolni vágyókat.

ÁLLANDÓ PROGRAMOK, RENDEZVÉNYEK


align=left
  • Nyáresték a Várnegyedben – komolyzenei koncertek (Május)

  • Szent Erzsébet Ünnep (Május)

  • “Zsákomban a Bábom” Nemzetközi Bábfesztivál (Július)
  • Sárospataki Dixieland- és Bluesfesztivál (Július)

  • Zempléni Művészeti Napok (Augusztus)

  • Bornapok és Szüreti Fesztivál (Szeptember)


  • VÁROSTÖRTÉNET


    align=right Sárospatak már az őskorban is lakott volt. 1201-ben városi kiváltságokat kapott Imre királytól. A középkorban fontos kereskedelmi állomás (Lengyelország felé). Várát I. Endre király építtette. Itt született II. Endre király lánya, Szent Erzsébet.

    Sárospatak Zsigmond királytól szabad királyi városi rangot kapott, Mátyás királytól pedig vásártartási jogot 1460-ban. 1575-ben nagy pestisjárvány pusztított a városban. 1531-ben megalapították a már legendássá vált Sárospataki Református Kollégiumot, ami az akkori Magyarország egyik legjelentősebb oktatási intézménye volt.

    1650-től egy ideig itt tanított a haladó szellemű pedagógus, Comenius. Sárospatak másik jelentős intézménye, a tanítóképző főiskola ma az ő nevét viseli (Comenius Tanítóképző Főiskola, 2000-től a Miskolci Egyetem Comenius Tanítóképző Főiskolai Kara.)

    align=left Sárospatak várát több híres nemesi család is birtokolta, többek között a Dobó család (itt volt Balassi Bálint esküvője Dobó István lányával, Krisztinával), a Lorántffyak, majd a Rákóczi család. I. Rákóczi Györgynek itt ajánlották fel az erdélyi fejedelemséget.

    A Rákóczi-szabadságharc viszontagságai nem kímélték a várost; hol a kurucok, hol a labancok birtokolták. 1708-ban itt tartották az utolsó kuruc országgyűlést. A város lakói aktív részt vállaltak az 1848–49-es forradalom és szabadságharcban is. 1871-ig mezőváros volt, ekkor mivel e rang az egész országban megszűnt, nagyközséggé alakult. A 20. század elejétől 1956-ig járási székhely volt. Várossá 1968-ban nyilvánították.

    align=right A mai Sárospatak 1883-ban jött létre a két Bodrog-parti mezőváros, a jobbparti Sáros-Nagy-Patak és a balparti Sáros-Kis-Patak egyesülésével. 1911-ben csatolták hozzá Újpatakot (az egykori Józseffalvát), 1950-ben Bodroghalászt, 1965-ben pedig Végardót. Napjainkban Sárospatak rangos iskolaváros, ugyanakkor hangulatos történelmi jellege miatt csábító turistacélpont.

    Települések Sárospatak közvetlen közelében

    Települések Sárospatak környékén

    Látnivalók